Az Európai Unió klímapolitikájának egyik legfontosabb és legtöbbet vitatott eszköze a CBAM, vagyis a Carbon Border Adjustment Mechanism, magyarul karbonvám-mechanizmus. A rendszer célja, hogy megakadályozza az úgynevezett „karbonszivárgást”, vagyis azt a jelenséget, amikor a szigorú európai környezetvédelmi szabályozások miatt a termelés olyan országokba költözik, ahol lazábbak a kibocsátási előírások. A CBAM a Fit for 55 csomag része, és célja, hogy klímacéljait ne csak belső szabályozással, hanem a nemzetközi kereskedelem szintjén is érvényesítse. A CBAM egyszerre klímavédelmi, gazdaságpolitikai és geopolitikai eszköz, amely új alapokra helyezi az EU és a világkereskedelem kapcsolatát.

1. Mi az a CBAM és miért van rá szükség?
A CBAM az Európai Unió által bevezetett karbonhatár-kiegyenlítő mechanizmus. Lényege, hogy az EU-ba importált termékek esetében is figyelembe veszik az előállítás során keletkező szén-dioxid-kibocsátást. Ahhoz, hogy megértsük a CBAM jelentőségét, először a mögötte álló problémát kell megértenünk. Ez a probléma az úgynevezett carbon leakage (szénszivárgás), vagyis a kibocsátás-áthelyezés. Ez azt jelenti, hogy ha az Európai Unió szigorúbb környezetvédelmi szabályokat vezet be, akkor a termelés egy része áthelyeződhet olyan országokba, ahol lazábbak az előírások. Így globálisan nem csökken a kibocsátás, csak földrajzilag átrendeződik. Ezzel párhuzamosan az európai vállalatok versenyhátrányba kerülhetnek, hiszen nekik meg kell fizetniük a CO₂-kibocsátás költségét az EU ETS (Emission Trading System) rendszeren keresztül. (Az európai vállalatok ugyanis már évek óta kvótákat vásárolnak a szén-dioxid-kibocsátásuk után. Bár jelenleg vannak ingyenes kvóták, sokak véleménye szerint ezek torzítják a piacot, és hosszú távon nem ösztönözik eléggé a dekarbonizációt. A Fit for 55 csomag részeként ezeket az ingyenes kvótákat 2034-re ki akarják vezetni a 2050-re tervezett teljes dekarbonizáció elérése érdekében.)

Ha egy külföldi gyártó olyan országban termel, ahol nem kell karbonköltséget fizetnie, akkor az EU-import során ezt utólag az importőrnek meg kell fizetnie. A CBAM lényegében egy olyan mechanizmus, amely kiegyenlíti az importtermékek és az EU-ban előállított termékek közötti karbonár-költséget.

A CBAM tehát egyszerre klímapolitikai és versenyképességi eszköz, melynek célja, hogy:

• kiegyenlítse a versenyfeltételeket az európai piacon belül;
• ösztönözze a tisztább termelést világszerte;
• védje az európai ipart;
• csökkentse a globális kibocsátást.

2. A CBAM időbeli ütemezése
A CBAM egy átmeneti időszakkal indult 2023 októberében, amely 2025. december 31-ével véget ért. Ebben az időszakban az importált termékekre vonatkozó beágyazott kibocsátásokról negyedéves jelentéstételt írtak elő. 2026. január 1-től indult az „éles” rendszer, amelyben már csak évente egyszer kell jelenteni. A 2026-os jelentéshez kapcsolódó pénzügyi teljesítés majd 2027-ben fog megjelenni. A 2025. év végén elfogadott egyszerűsített szabályok szerint az engedélyezett CBAM nyilatkozattevőnek negyedéves szinten is figyelnie kell arra, hogy a számláján lévő tanúsítványállomány elérje a szükséges minimumot. Ez folyamatos rendelkezésre állási kötelezettség! Ezt a küszöböt a módosító jogszabály 80%-ról 50%-ra csökkentette. 2027. február 1-től megkezdődik a CBAM-tanúsítványok értékesítése, tehát ez a kötelezettség csak innentől válik relevánssá.

Az egyszerűsítési jogszabálycsomag alapján az éves CBAM-bevallás beadási határideje és a megfelelő számú CBAM-tanúsítvány visszaadási határideje a tárgyévet követő év szeptember 30-a lett. Ez azt jelenti, hogy a 2026-os importok után az első éves bevallást és az első tényleges tanúsítvány-visszaadást 2027. szeptember 30-ig kell teljesíteni.

3. Milyen termékekre vonatkozik a CBAM?
Az EU 2023/956 rend. I. sz. melléklet alapján a rendszer jelenleg több kulcsfontosságú, energiaintenzív iparági termékre vonatkozik, amelyek előállítása nagy CO2-kibocsátással jár:

• cement,
• vas és acél,
• alumínium,
• műtrágya,
• villamos energia,
• hidrogén.

A CBAM az importált termékek előállítása során keletkező ún. beágyazott kibocsátást veszi figyelembe. Ezzel lényegében kiegyenlíti az importtermékek és az EU-ban előállított termékek közötti karbonkülönbséget.

Hogyan működik a rendszer?
A rendszer fő lépései:

1. Bejelentkezés a rendszerbe:
   • Az importőrnek EU login fiókot kell létrehoznia.
   • EORI-szám igénylése a NAVtól az ONYA-n keresztül.
   • Éles nyilvántartásba vétel kérése a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól e-papíron keresztül.
2. ​​​​​​Adatgyűjtés és számítás: Az importőr meghatározza az adott termék beágyazott kibocsátását az (EU) 2025/2547 végrehajtási rendelet előírásai szerint. A számításhoz csak az EU által hitelesített adatok használhatók fel ([EU]) 2025/2546 végrehajtási rendelet).
3. Az importőr jelentést készít és benyújtja azt a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak az erre létrehozott egységes európai uniós platformon.
4. CBAM-tanúsítványok vásárlása. Ezek ára az EU ETS aktuális kvótaárához van kötve (vagyis minél magasabb az európai karbonár, annál drágább lehet az import). A tanúsítványok árusítása 2027. február 1-től kezdődik.
5. Az importőrnek a tárgyévet követő év szeptember 30-ig le kell adnia a megfelelő mennyiségű tanúsítványt a nemzeti hatóságok részére, és az adatszolgáltatását benyújtani (ld. 3. pont)

Ha a származási országban már fizettek karbonadót vagy hasonló díjat, azt bizonyos esetekben figyelembe lehet venni. Ezért fontos az ellátási lánc feltérképezése, a beszállítók edukálása, a szerződéses feltételek módosítása és a korai felkészülés (a gyártási folyamatok feltérképezése, az energiafelhasználási és emissziós adatok begyűjtése, riportingrendszer kiépítése, IT-rendszer stb.).

A CBAM legújabb változásai
OMNIBUS I csomag fő céljai:

• a bürokrácia csökkentése,
• a kkv-k tehermentesítése,
• a versenyképesség javítása.

1) Adminisztratív egyszerűsítések
Egyszerűbb regisztráció, egyszerűbb jelentéstétel, egyszerűbb kibocsátás-számítási szabályok, kisebb compliance költségek.

2) 50 tonna/év alatti import mentességi küszöb
A kisebb importőrök kiesnek a rendszerből, azonban fokozottan figyelni kell, mert a küszöb átlépése esetén minden CBAM-kötelezettségnek meg kell felelni.

3) Számítási és alapértelmezett (default) értékek rugalmassága
Széles körben használható emissziós alapértékeket adnak meg (default values) az EU CBAM weboldalán Excel-formátumban, az adatokat rendszeresen frissítik. Ezenkívül módszertanokat, benchmarkokat (referenciaértékeket) publikáltak és publikálnak. Így gyorsabban elkészíthető a jelentés.

4) Tanúsítványvásárlás halasztása
A 2026-os importokra vonatkozóan 2027. februártól kell/lehet tanúsítványokat vásárolni. A CBAM-nyilatkozattevőnek negyedéves szinten is figyelnie kell arra, hogy a számláján lévő tanúsítványállomány elérje a szükséges minimumot. Éves elszámoláskor a 100%-ot le kell fedni, és a hatóságnak leadni. A jogszabály célja a cégek likviditásának biztosítása és a folyamatos megfelelés kikényszerítése.

5) Hatály finomhangolása – de nem szűkítése
A jelenlegi hatókör még nem változott, de 2030-ra az összes ETS által érintett iparág termékeit be szeretnék vonni a CBAM hatálya alá. Jelenleg az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága előtt 2 javaslat van, az egyik az Ideiglenes Dekarbonizációs Alap létrehozása, melynek célja az ipar pénzügyi támogatása a karbonköltségek kompenzálására, és a zöld átállás segítésére. A másik javaslat kiterjesztené a CBAM hatályát a feldolgozott termékekre (downstream termékek), első körben az acél- és alumíniumtermékekre, valamint ezek újrahasznosítható hulladékaira vonatkozóan. Ez 180 új terméket fog jelenteni 2028-tól, ha elfogadják a javaslatot. A jövőben a CBAM hatálya alá akarják vonni a vegyszereket, a műanyagokat/polimereket, egyes hulladékokat és az újrahasznosított anyagokat is.

6) Megkerülés/kijátszás elleni védelem

• import szétaprózásának tiltása,
• kijátszás elleni ellenőrzések.

A CBAM szabályozása Magyarországon
Fő jogszabály a 2023/956 EU-rendelet, amely közvetlenül hatályos Magyarországon is. Meghatározza az importőrök kötelezettségeit, a CBAM tanúsítványrendszert és a jelentéstételt, valamint az elszámolást.

2023. évi CV. (105) törvény, amely kijelöli a nemzeti intézményi és hatósági kereteket, a kibocsátás-nyilvántartási rendszert, integrálja a EU ETS-t és a kapcsolódó mechanizmusokat, de nem tartalmaz részletes CBAM-kötelezettségeket.

A 602/2023. (XII. 22.) Kormányrendelet meghatározza a végrehajtás és az ellenőrzés módját, rendjét, valamint a szankciókat.

Nemzetközi kritikák
A CBAM világszerte komoly vitákat váltott ki. Nemzetközi szinten több ország protekcionista intézkedésként tekint rá, és felmerült a WTO-kompatibilitás kérdése is. Különösen erős kritikák érkeztek Kínából, Indiából, Dél-Afrikából és Brazíliából.

A CBAM geopolitikai jelentősége
A karbonvám túlmutat a környezetvédelmen. Valójában új korszakot nyithat a globális kereskedelemben. Az EU gyakorlatilag exportálja a saját klímapolitikáját a világba. Azok az országok, amelyek hozzá akarnak férni az európai piachoz, kénytelenek lehetnek mérni a kibocsátásaikat; karbonárazást bevezetni; zöldebb technológiákra váltani. Ez hosszú távon globális szabvánnyá teheti a karbonárazást.

Kik lehetnek a nyertesek?
A CBAM nyertesei várhatóan azok a vállalatok és országok lesznek, amelyek:

• alacsony kibocsátású technológiákat használnak;
• megújuló energiára támaszkodnak;
• átlátható emissziós adatokat tudnak szolgáltatni.

A zöldacél-gyártók, a megújuló energiát használó üzemek és az innovatív technológiai cégek versenyelőnybe kerülhetnek.

Kik lehetnek a vesztesek?
Hátrányba kerülhetnek:

• a magas szén-dioxid-kibocsátású gyártók;
• a fosszilis energiára épülő iparágak;
• az adatgyűjtésre felkészületlen exportőrök.

Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a fejlődő országok, amelyek gazdasága erősen függ az energiaintenzív exporttól.

Összegzés
A CBAM az Európai Unió egyik legambiciózusabb klíma- és gazdaságpolitikai reformja. A rendszer célja nem csupán az európai ipar védelme, hanem a globális kibocsátások csökkentése és a tisztább termelés ösztönzése.

A karbonvám ugyanakkor komoly kihívásokat is jelent a vállalatok számára: új adminisztratív terhek, növekvő költségek és átalakuló beszállítói láncok várhatók. A következő években eldőlhet, hogy a CBAM valóban hatékony eszköz lesz-e a klímavédelemben, vagy inkább kereskedelmi konfliktusokat gerjeszt majd.

Egy biztos: a karbonkibocsátás ára egyre fontosabb tényezővé válik a világgazdaságban, és a CBAM ezt a folyamatot jelentősen felgyorsíthatja.

(ábra: a szerző)