Újjáépül az ikonikus, 1967-ben átadott, Szrogh György által tervezett budapesti Körszálló. Az egykor 280 szobás szállodaként működő, kör alaprajzú épület évtizedeken át a magyar modernista építészet egyik legjellegzetesebb példája volt, ám a szállodai funkció idővel életképtelenné vált. Az épületet elbontották, helyén az ikonikus formavilágot megőrző 21. századi otthonok létesülnek. A fejlesztést végző Market Asset Management Zrt., illetve a kivitelező Market Építő Zrt. a várhatóan 2027 negyedik negyedévében záruló átalakítás során kiemelt célként kezeli a Körszálló építészeti örökségének megőrzését: megmarad az eredeti tömegképzés, a sugárirányú pillérrendszer, a markáns látszóbeton-felületek és a dél–nyugati irányba nyíló nagy üvegfelületek, akárcsak az épület ikonikus, gyűrűs homlokzata. A fejlesztés környezettudatos szemlélettel valósul meg, amelynek eredményeként egy közel zéró karbonüzemeltetésű épület jön létre. A bontási és építési munkák rengeteg szakmai tapasztalattal szolgáltak.
Beton újság (Beton): Az épület bontásához milyen technológiát, gépeket használtak? Volt-e speciális eljárás, eszköz, amit be kellett vetni? A bontással, eszközökkel, technológiákkal kapcsolatban milyen szakmai dilemmák merültek fel?
Market Építő Zrt. és Market Asset Management Zrt. (Market): A Körszálló épületszerkezetének elbontása differenciált, többcélú technológiai eljárások alkalmazásával valósult meg. A bontási módszertant – a szerkezeti adottságokhoz igazodva – épületrészenként, valamint munkanemenként külön végrehajtott műszaki és biztonsági vizsgálatok alapján határoztuk meg.
A belső soft bontások (beépített bútorok, burkolatok, válaszfalak) kézi erővel, kis méretű kézi gépekkel, hidraulikus vágóeszközökkel történtek. Az függőleges anyagmozgatást első körben az épületben lévő liftekkel végeztük, majd a homlokzatra telepítettünk egy teherfelvonót. A liftek bontását követően a liftaknákat hulladék ledobásra hasznosítottuk.
A lepényépület bontása nagygépi eszközökkel történt, 30–35 tonnás lánctalpas forgókotrókkal, hidraulikus törőfejek és bontó ollók segítségével. Ez a technológia garantálta a szerkezetek gyors, kontrollált és biztonságos bontását, valamint az anyagok azonnali, helyszíni előválogatását. A toronyépület tartószerkezeti bontásához egy egyedi kollektív védelmi rendszert, „kúszópajzsot” alkalmaztunk, melyet szegmentívesen helyeztünk el raszterenként a teljes kör kerületén, összesen 20 darabot. Ez a pajzs biztosította, hogy a bontás során lehulló és kipattanó törmelék ne tudjon leesni a terepszintre és a közterületre. A pajzs három szinten biztosított védelmet a bontás során, a homlokzathoz hozzázárva. Ennek telepítését egy fix toronydaruval végeztük, melynek a horogmagassága 71,9 méter, gémhossza 50 méter és a legnagyobb teherbírása 10 tonna. A pajzsok mozgatása a bontással párhuzamosan készült szintenként hidraulikus berendezések segítségével. A bontás több ütemben zajlott szintenként, leegyszerűsítve a parapetgerenda elbontásával kezdve, majd a vízszintes és a függőleges szerkezetek bontásával folytatva, utoljára pedig a központi merevítőmag bontása készült el. A szinteken kis méretű bontórobotok, lánctalpas forgókotrók hidraulikus törőfejekkel, csúszókormányzású rakodók és mini dömperek segítségével zajlottak a munkálatok. A függőleges szerkezetek nagy részét körbebontást követően toronydaru segítségével emeltük le a munkaterületre, majd ott történt a további feldolgozása. A bontási szinten keletkezett kis méretű törmeléket a liftaknákon keresztül juttattuk a földszintre.
Beton: Milyen állapotban találták a betonos, vasbetonos szerkezeteket bontás közben? Milyen következtetéseket tudtak levonni az elhasználódásukra vonatkozóan?
Market: Az elbontott vasbeton szerkezetek szemmel láthatóan nem voltak sérültek, de sok esetben volt tapasztalható korrózió a betonacélokon, illetve annak bordázottsága még a 60-as éveket idézte.
Beton: Milyen szakmai kihívásokkal néztek szembe a bontás alatt?
Market: A munkavédelemmel és a környezetterhelés csökkentésével kapcsolatban az épület 65 méteres magasságából adódó fokozott kockázatok miatt a lehulló törmelékek elleni védelem kiemelt prioritást élvezett. A kockázatok minimalizálása érdekében a homlokzaton szakaszosan áthelyezhető kúszópajzsos védelmi rendszert alkalmaztunk. A kivitelezés során végrehajtott biztonsági intézkedések maradéktalanul szavatolták a közvetlenül határos lakóingatlanok, valamint a környező közterületek és a gyalogosforgalom teljes körű védelmét. Továbbá védelmet biztosított a kiporzás ellen, és csökkentette a zajterhelés mértékét is.
Az épületgeometriára vonatkozóan a torony speciális, kör alaprajzú geometriája, valamint a függőlegestől való dőlése egyedi tervezésű és gyártású szerkezetek alkalmazását tette szükségessé. A kúszópajzsnak folyamatosan le kellett követnie a változó térbeli geometriát és a szerkezeti dőlésből adódó excentricitást.
A szerkezetdiagnosztikát illetően a roncsolásos és roncsolásmentes tartószerkezeti feltárások során eltéréseket tapasztaltunk az archív kiviteli dokumentációhoz képest. A valós szerkezeti viselkedés, a teherbíró képesség és a várható alakváltozások (lehajlások, elmozdulások) egzakt meghatározása érdekében kiegészítő helyszíni próbaterheléseket végeztünk. A kapott mérési eredmények alapján határoztuk meg a biztonságos bontási fázisokhoz szükséges ideiglenes dúcolások és megtámasztások optimális mennyiségét, valamint kritikus pozícióit.
Beton: Miből adódik a szerkezeti dőlésből adódó excentricitás?
Market: A toronyépület eredeti alapozása egy csonkakúp alakú vasbeton tárcsa volt, melyet a szélein egy kör alakú vasbeton gerenda merevített. A toronyépület alapja nemcsak megdőlt, annak állapota sem volt megfelelő, nem volt biztosított a kellő betontakarás.
A toronyépület völgy irányba történő dőlésének oka lehetett egyrészt a völgy irányba lévő területrészek kisebb előterhelő feszültsége (a terepszint esése miatt), másrészt az is, hogy a völgy felől az alaplemez alatt nem közvetlenül a merevebb agyagrétegek voltak megtalálhatók, hanem a kissé puhább sovány agyagréteg, mely egy jobban összenyomódó talajréteg. Ezt a dőlést figyelembe kellett venni a bontás során használt kúszópajzs tervezésénél is.
Beton: Miként hasznosítják az elbontott elemeket? Mi lesz a nem hasznosítható részek sorsa?
Market: A projekt során kiemelt szerepet kapott a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás, ezért az acél- és fémhulladékok, valamint a szakszerűen kibontott homlokzati üvegeket teljes mértékben újrahasznosítottuk. A keletkező betontörmeléket feldolgozás után részben másodlagos építőanyagként hasznosítottuk újra.
Beton: A területen épülő épülettel kapcsolatban a betonos, vasbetonos megoldások esetében milyen új anyagot, eljárást, technológiát, gépeket, eszközöket használnak a kivitelezés során? Ezek milyen szakmai kihívást jelentenek a kivitelező számára?
Market: A visszaépülő új épület vasbeton szerkezetből készül. A toronyépület alapozását CFA cölöpökből tervezték, a lepényépületet pedig síkalapozással alaplemezzel, hézagos cölöpfal munkatérhatárolás mellett. A toronyban a cölöpök összefogására egy nagy kiterjedésű, 1,5 méter vastag alaplemez készül, melyről a központi mag kivitelezése csúszózsaluzatos technológiával valósul meg. A további függőleges és vízszintes szerkezetek monolitikus szerkezetépítési technológiával épülnek, kiegészítve előregyártott szerkezeti elemekkel. Szakmai kihívást jelent a különböző szerkezetépítési technológiák összehangolása, valamint hogy a logisztikához viszonylag kevés organizációs terület áll a rendelkezésre.
Beton: Melyek az építési helyszínből adódó megoldandó feladatok a logisztikát, a körbeépítettséget, az előregyártást tekintve?
Market: A szűk, kis kiterjedésű építési terület okozta nehézségek, ebből adódóan viszonylag kevés anyagdeponálás történik a helyszínen, idősávos ki- és beszállítást szervezünk, valamint szükséges koordinálni a behajtási engedélyeket a helyi önkormányzattal és a közútkezelővel. A szomszédos lakóépületek közelsége miatt szükséges az épületeket állandóan monitorozni, rendszeres geodéziai mozgásvizsgálat készül a süllyedések és repedések azonnali észlelése érdekében. A toronydaruk optimális elhelyezése kritikus, hogy maximálisan kihasználható legyen a teljes szerkezetépítési és szakipari munkák során. Továbbá a személy- és teherfelvonó ideális helyének megtalálását is számos opcionális lehetőség vizsgálatával végezzük.
Beton: Milyen betonminőségeket alkalmaztak a különböző szerkezeti elemeknél?
Market: Általánosságban C30/37 vagy C35/45 szilárdságú, az alkalmazás helyétől függően megfelelő környezeti osztályú és jellemzően 16 mm legnagyobb szemnagyságú betont használunk. A torony épületrész oszlopai és merevítőfalai nagyobb szilárdságú, C40/50 szilárdságú betonból készülnek. A torony szerkezete legnagyobb részben B200-as betonból készült, ami a mai C16/20 szilárdságnak felel meg. Helyenként nagyobb szilárdságú B300-as betont is alkalmaztak, de használtak kisebb szilárdságú, B100-as és B140-es betont is.
Beton: Szakmailag milyen tapasztalatokkal szolgált és szolgál a bontási, építési projekt?
Market: Az épületbontási munkák során szerzett szakmai tapasztalatok azt támasztják alá, hogy kiemelten fontos a meglévő szerkezetek feltárása és az épületdiagnosztikai vizsgálatok eredményei alapján a precíz bontási tervek és gyártmánytervek elkészítése. Továbbá elengedhetetlen a bontási fázisok lépésenként való megtervezése és ezek alapján a kivitelezési tevékenység elvégzése és nyomon követése.
(fotók: Market Építő Zrt.)