Anemzetgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak közül nagyjából nyolc–tíz százalékot tesznek ki az építőiparban dolgozók. Ezzel szemben az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. évi statisztikájából az derül ki, hogy az összes ágazat figyelembevételével a súlyos munkabalesetek negyede, a halálos munkabaleseteknek pedig több mint 30%-a az építőiparban fordult elő. Ennek számos oka van, többek között a többlépcsős alvállalkozói rendszer, amelynek a végén az ágazatban foglalkoztatott munkáltatók munkavállalói létszám kategória szerinti besorolása alapján az 1–5 fős vállalkozások állnak 40%-os részvétellel. Ezek a kisvállalkozások jellemzően alacsony összegekért vállalják a munkáikat, és felesleges tehernek érzik a munkavédelemre fordított költségeket. Ezek a cégek leggyakrabban az alacsony presztizsű segédmunkákat végzik, így hiányzik az alkalmazottak szakmai képzettsége. Jellemző az egyszerűsített foglalkoztatás, a napi bejelentéssel dolgozók magas aránya és a fekete foglalkoztatás is. Gyakran hiányzik a munkahelyi irányító, az elvégzendő feladatok vezetésével képzetlen munkavállalót bíznak meg.


Hosszabító a vízben vezetve

A balesetek sok esetben a munkavédelmi szabályok ismeretének hiányára vezethető vissza, ezért fontos a munkavédelmi szakember foglalkoztatása, amelynek feltételeit kormányrendelet határozza meg. A szakember segítséget nyújt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtéséhez, biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést. A biztonságos munkavégzést rengeteg jogszabály, szabvány tartalmazza, ezek alkalmazásához szükség van képzett szakemberre. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a munkavédelem nem egy egzakt tudomány, a munkáltatók és a munkavállalók egyszerűen a józan paraszti eszüket használva sokat tehetnek a biztonság megvalósításának érdekében. Vegyük sorba ezeket az ökölszabályokat.

A munkahelyi biztonsághoz vezető út egyik legfontosabb eleme a munkahelyi rend fenntartása, a közlekedési és menekülési útvonalak folyamatos biztosítása. Ezzel sok kellemetlenséget spórolhatunk meg, ha csak az elbotlásról és elcsúszásról beszélünk, de súlyosabb következményekkel járhat egy gépjármű, munkagép miatti elütés, elsodrás.

Az önjáró munkagépeknél a kezelőnek minden esetben látnia kell a mozgáskörzetét, ha ebben bármi akadályozza, irányítót kell igénybe vennie. Bármilyen mozgásváltozást, kanyarodást, elindulást dudálással jelezni kell, hogy felhívja a közelében tartózkodók figyelmét.

Az egyik legsúlyosabb baleseti forrás a leesés és beesés miatt következik be. Ezeket a helyeket, legyen az magasban vagy munkagödör mellett végzett munka, el kell látni megfelelő védelemmel. A legszerencsésebb, ha védőkorlátot telepítünk, hiszen ez nemcsak az ott, hanem a hatókörben dolgozókat is megóvja a leeséstől. A védőkorlát nem dísze az építkezésnek, hanem egy komoly biztonsági elem. Akkor jó a védőkorlát, ha egy nagydarab felnőtt férfiembert akkor is megtart, ha nekitámaszkodik vagy esetleg nekiesik. Abban az esetben, ha nem lehet vagy gazdaságtalan megépíteni, mert mondjuk rövid ideig kell a magasban dolgozni, akkor leesés elleni egyéni védőeszközt kell használniuk a veszélyes területen dolgozóknak. Természetesen ilyenkor biztosítani kell, hogy az olyan személyek, akiknek semmi keresnivalójuk nincs ott, azok ne jussanak be oda. A leesés elleni egyénivédőeszköz-rendszer alkalmazásakor sok mindent kell mérlegelni, át kell gondolni, hogy ha bekövetkezik a zuhanás, mi fog történni. A legfontosabb, hogy elegendő-e a zuhanási magasság, nem csapódik-e be a zuhanó ember a földbe, mielőtt a rendszer megállítaná a zuhanást. Mérlegelni kell, hogy a kikötési pont elég erős-e ahhoz, hogy a munkavállalót megtartsa egy zuhanás során. Ennek legalább olyan erősnek kell lennie, hogy egy személyautót is elbírjon, így nem lehet kikötési pont gépészeti szerelvény, cső, ereszcsatorna, ablakkeret. Figyelembe kell venni azt is, hogy zuhanás közben történik-e nem várt találkozás kiálló épületszerkezeti elemekkel, konzolokkal, és azt is, ha nem pontosan a fej felett van a kikötési pont, zuhanás közben a munkavállaló kilenghet.


Leesés elleni védelem hiánya

Ha magasban történő munkavégzésről beszélünk, akkor az is előfordulhat, hogy nem a munkavállaló esik le, hanem valamilyen anyag, szerszám, amely a lentebb lévőket veszélyezteti. Ezeket a helyeket el kell keríteni, figyelemfelhívó táblával kell ellátni és az építési területen kötelező a védősisak is.

A különböző szintek megközelítése létrával történik. A létra – nem olyan rászegezett lécekből kialakított dolog, amit a tyúkólban használnak – legyen sérülésmentes, a kitolható létra bilincsszerkezete legyen működőképes. A támasztó létra használatakor a létra legalább 1 méterrel nyúljon túl az érkező szinten, hogy a kilépéskor megfelelő kapaszkodó álljon rendelkezésre.

Ha földmunkát végeznek, nemcsak a beeséstől kell tartani, hanem a munkagödörben/ árokban dolgozók betemetésétől is. Ez akkor következik be, ha a kitermelt földfal elveszíti az állékonyságát és leomlik. Ilyenkor akár két-három köbméter anyag is a munkavállóra eshet. Ha ez nem nyomja agyon, akkor biztosan megfullad, hiszen a mentés során nem szabad munkagépet használni, kézzel pedig biztos, hogy nem lehet maximum 2 perc alatt ekkora mennyiséget kitermelni. Előzzük meg a bajt! Erre két lehetőség van: vagy megfelelő hajlásszögű rézsűvel termeljük ki a földet, vagy valamilyen méretezett dúcolást alkalmazunk. Fontos, hogy a gödör szélét szakadólapon belül ne terheljük meg, mivel ez is fokozza a beomlás veszélyét. Természetesen a munkagödrök megközelítéséhez is a korábban említett létrahasználati szabályok érvényesek.


A védőburkolat hiányzik a vágókorongról

A kivitelezési területen alkalmazott munkaeszközök legyenek jól karbantartottak, burkolataik, vezetékeik ne legyenek sérültek, hiányosak. Az elektromos berendezések használatakor elengedhetetlen áramvédő kapcsoló telepítése, amelynek működéséről legalább havonta szerelői (villamos szakember által végzett) ellenőrzés keretében meg kell győződni. Az építkezéseken gyakran látni narancssárga színű hosszabbítókat. Az esetek többségében ezek alkalmatlanok az építőipari munkavégzésre, mind a vezetőszál keresztmetszetében, mind mechanikai ellenálló-képességében. Ezeket a tömlőkábeleket a gyakori sérülések miatt előbb-utóbb elkezdik szigetelőszalaggal javítgatni, ami magában hordozza az áramütés veszélyét. Bár lényegesen drágább a gumiszigetelésű kábel, használata hosszú távon biztosan megtérül, egy ilyen vezeték, ha megfelelően használják, évekig szolgálhatja a vállalkozást. A hosszabbítók alkalmazásuk során közlekedési utakat keresztezhetnek, de a sérülések elkerülése érdekében gondoskodni kell mechanikai védelmükről, például két deszka közé helyezzük el.

Még nem ejtettünk szót az egyéni védőeszközökről, amelyek kiválasztása munkavédelmi szaktevékenység. Általában érvényes szabály, hogy a védősisak és a talpátszúrás ellen védő orrmerevítéssel ellátott védőcipő kötelező az építkezéseken. Azokon a helyeken, ahol fontos a munkavállaló láthatósága, ott láthatósági felsőruházat viselése is kötelező lehet. Ha olyan gépeket használnak, amelyek hangosak, szükséges valamilyen hallásvédő, de nemcsak a gép kezelőjének, hanem a hatókörben tartózkodókat is el kell látni vele. A kéziszerszámok használatakor a kéz-karvibráció hatásának csökkentése miatt antivibrációs kesztyű javasolt. A kéz az egyik leggyakrabban sérülő testrészünk. A munka jellegétől függően kell kiválasztani, mérlegelve, hogy mi ellen kell védelmet nyújtaniuk (vágás, dörzsölés, veszélyes anyag stb.). Ha por vagy veszélyes anyag van jelen a levegőben, légzésvédőre van szükség. A legelterjedtebb légzésvédők az egyszerű álarcok. Por esetén az esetek többségében elegendő védelmet biztosítanak az FFP1-es jelölésű álarcok, de por esetén lehetőleg szelep nélkülit kell választani. Ha veszélyes vegyi anyag van jelen, a magasabb védelemmel rendelkező FFP2 vagy FFP3 jelzésűt kell választani.

A fenti nem teljeskörű szabályok alkalmazásával sokat tehetünk a balesetek elkerüléséért, de vegyük figyelembe, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításában elengedhetetlen a munkavédelmi szakember segítsége.

Források:
– A Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása a munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján 2021. év. 
– Központi Statisztikai Hivatal 20.1.1.52. Az alkalmazásban állók száma nemzetgazdasági áganként* 2020 év. 
– 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.

(fotók: a szerző)