Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán […]

Az elmúlt évtizedek során a cementgyártás szénlábnyomának mérséklése nem csupán a szakemberek, de a kutatók állásfoglalása alapján is kulcsterületté vált. A nemzetközi tanulmányok szintézise alapján hamar megállapítható, […]

Ebben a cikkben a 2024. októberi Beton Fesztiválon tartott előadás folytatásaként a betonelemgyártás jövőjét foglaltam össze. A cikkben az elemgyártás rövid történelmi bemutatása után részletezem a legújabb fejlesztéseket, […]

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán […]

Az egykori pécsi reptér helyén egyszer csak kinőtt egy komplett városrész. Ez lett Újmecsekalja, vagy ahogy kezdettől mindenki nevezi: Uránváros. Bemutatom ennek a szerethető, és sokak számára identitásképző lakónegyednek a […]

Autópályák, főutak mentén egyre csak „nőnek ki a földből” az ipari csarnokok. Ezek mellett a zöldmezős beruházások mellett igény mutatkozik a barnamezősökre is, hiszen nagyon sok régi 40–60 éves, sőt még régebben épült […]

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán […]

A cikk második részében a jelentősebb építéshelyszíni megoldásokat mutatom be röviden, a kialakításuk főbb logikai és technológiai hátterét is ismertetve. a) Betonacél-szerelő robotok Közelmúltbeli fejlesztés […]

Pier Luigi Nervi munkásságának bemutatását követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán […]

A robot meghatározása A robotika tudományága olyannyira szerteágazó, hogy még a „robot” fogalmára sincs egyöntetűen elfogadott definíció, sem általánosan elismert kategorizálás; a technológia fejlődésével több […]

Az elkerülhetetlen CO₂-kibocsátások magas aránya miatt a cementés mészipar szén-dioxid-mentesítése és a hulladékégetés során nem lehet megkerülni a CO₂ megkötését, tárolását és felhasználását. „Németországban […]

Bevezető Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a […]

Mészkő-portlandcement a betonban A mészkőtartalmú cement viszonylag nagy fajlagos felületét elsősorban a finom mészkő-részecskék adják. A megfelelő szilárdság biztosítása céljából a mészkőtartalmú cementeket ezért nagyobb […]

Főleg az aktuális események tükrében – világjárvány, energiaválság, klímaváltozás − az energiafüggőség csökkentése és javítása, az energiahatékonyság, a klímatűrő képesség és a fenntarthatóság rendkívül fontos […]

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán […]

Tartószerkezeti tervezőként eltöltött 20 év után néhány érdekes kérdést osztanék meg a kedves kollégákkal az ipari padlók tervezése témában. A felmerült kérdésekhez köthető tapasztalatok nagy részét már publikáltuk a […]

Bevezetés Ma már közismert, hogy az emberi civilizáció – különösen az ipari forradalom kezdete óta – jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású szén-dioxid-gáz légköri koncentrációjának növekedéséhez. Ennek […]

A globális felmelegedés és éghajlatváltozás negatív hatásainak felerősödésével összefüggésben egyre többször és egyre többet kerül célkeresztbe a beton. Ráadásul a negatív hírek és bélyegek mindig sokkal gyorsabban […]

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tange-t, a modern japán […]

Az építőipari innovációknak mindig is részei voltak az életbiztonságot fokozó kutatások. A beton tűzállósága kiemelt téma, mivel épületeink túlnyomó többségét érintő, társadalmilag is érdekelt területről beszélünk. […]

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Most egy nagyot ugrunk és ellátogatunk […]

A szálerősítésű beton numerikus modellezésével foglalkozó fib Working Group WP2.4.1 [1] az idén rendezte meg a harmadik sztochasztikus szimulációs versenyét (blind simulation) [2], ahol a vizsgálat tárgya egy pontszerűen terhelt […]

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével. Az 1930-as éveknek szintén meghatározó alakja volt Le Corbusier, akinek tevékenységét én már korán […]

Városi és ipari környezetünkben a burkolt felületek térnyerésével, valamint a klímaváltozás hatására egyre nagyobb problémát jelent a szélsőséges csapadékmennyiség elvezetése, aszályos időszakban pedig talajaink vízpótlása. […]

A nagytáblás ipari padlók számos előnyük miatt rohamosan terjednek az iparban, holott a méretezésükre nem létezik széles körben elfogadott módszer vagy ajánlás. Ennek leginkább az az oka, hogy amennyire egyszerű szerkezetnek tűnnek […]

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően sokat gondolkodtam: mivel is folytassam ezt a cikksorozatot? Azután a szakirodalmakat áttekintve rájöttem: a Bauhaus hatása nem hagyható ki ebből a történetből. Még akkor sem, ha […]

A beton és vasbeton szerkezeteknek a tartószerkezeti kritériumokon túl gyakran esztétikai követelményeknek is meg kell felelniük. A betonfelületek esztétikus megjelenésének eléréséhez komoly beton- technológiai tervezés és pontos […]

Bevezető Miután a Beton története cikksorozat vége felé jártam, Urbán Ferenc kollégám a 14. rész olvasása kapcsán tett egy értékes észrevételt, idézem: „Nagyon érdekes lett ez is, és szerintem nem idegen a személyes rész […]

A bemutatandó projekt keretében a MOL Nyrt. tiszaújvárosi telephelyének bővítése során volt feladatunk az újonnan telepítendő készülékek és berendezések alapozási kiviteli terveinek elkészítése. A kb. 2200 m² területű […]

Lépten-nyomon halljuk, hogy Földünk erőforrásai végesek. Meggyőződésünk, hogy feladatunk természeti kincseinkkel a lehető legjobban gazdálkodni. Emellett kiemeljük, hogy egy szerkezeti anyag életciklusa a bontással nem ér véget, […]

Az éghajlat és a fajok védelme mellett a természeti erőforrások megőrzése korunk egyik legnagyobb ökológiai kihívása. Ez a cement- és betongyártás tekintetében különös jelentőséggel bíró terület, amely a Németországban […]

Cikksorozatunk befejező részében is folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort […]

KIVONAT A cikksorozat jelenlegi befejező számában különböző cementfajták közül (CEM I 52,5R; CEM I 42,5R; CEM I 42,5NSR0 és CEM II/A-S 42,5N) terjedelmi okok miatt részletesen csak a CEM I 52,5R esetén ismertetjük a […]

Világviszonylatban évente kb. 3 milliárd tonna építési-bontási hulladék (angolul construction and demolition waste, CDW) keletkezik [1], míg az Európai Unióban (EU) a keletkező összes hulladék kb. 37%- át (mintegy 800 millió tonnát) […]

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a környezettudatosság, amelyre válaszképp világszerte új cementfajták jelennek meg. A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) is kiemelten kezeli a fenntarthatóság kérdését, éppen ezért hosszas fejlesztést […]

Cikksorozatunk következő részében is folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort […]

EU ETS (EU Kibocsátáskereskedelmi rendszer) Az 1997-ben létrejött Kiotói Egyezményben meghatározott légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében az Európai Bizottság 2000 márciusában […]

Ebben a számban a folyósítószeres és anélküli cement-, ill. kötőanyagpépek dinamikai viszkozitása és terülése, folyási sebessége közötti összefüggéseket ismertetjük. Az előző számokban a vizsgált alapanyagok jellemzőit, […]

Cementpépek folyási sebessége A 2. ábra szerint az x=0,6 víz–cement tényezőjű, azaz Vpor/Vpép=34–36% szárazanyag-tartalmú pépek folyási sebessége v=5–9 cm3 /s közötti tartományban volt. Az ilyen folyási sebességű és […]

Cikksorozatunk következő részében is folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a Földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort […]

A cementipar dekarbonizációja napjaink egyik legkurrensebb kutatási tématerületeinek egyike. Ha valaki megnézi a Web of Science, a ScinceDirect vagy a Scopus adatbázisait, egyértelműen látható, hogy az elmúlt néhány évben drasztikusan […]

Cikksorozatunk következő részében is folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort […]

A BETON lap 2016 júniusi számában – az üzemi gyártásellenőrzést és annak tanúsítását is szabályozó MSZ 4798:2016 szabvány megjelenésekor – részletesen kifejtettük a transzportbeton jogszerű forgalomba hozatalának és […]

KIVONAT A cikk első részében különböző cementekkel (CEM I 52,5 R; CEM I 42,5 R; CEM I 42,5 N-SR0 és CEM II/A-S 42,5 N) készített, különböző víz–cement tényezőjű (x=0,3; 0,35, 0,4; 0,45, 0,5; 0,6) pépek terülési, folyási […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

Anemzetgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak közül nagyjából nyolc–tíz százalékot tesznek ki az építőiparban dolgozók. Ezzel szemben az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. évi statisztikájából az derül ki, hogy […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

Az előregyártott beton és vasbeton szerkezeti elemek jelentőségét talán elterjedtségük mértéke fejezi ki a legjobban. Alkalmazásukra az építőiparban számtalan helyen találhatunk példát; az ipari és lakóépületektől kezdve a […]

Történeti áttekintés A Széchenyi lánchíd 1839 és 1849 között épült William Tierney Clark tervei szerint, Adam Clark műszaki irányításával. Az 1849. november 20-ai átadásakor a világ legnagyobb fesztávolságú lánchídja volt, […]

A víztornyok mindenki által jól ismert mérnöki szerkezetek. A történelem során már régóta léteznek különböző víztározó szerkezetek, a víztornyok széles körű használata mégiscsak a 19. században terjedt el igazán. A […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

A beton az egyik legnagyobb tömegben felhasznált anyag a világon, és becslések szerint egyre nagyobb mennyiségben fogják használni a jövőben is. Épített környezetünk talán legnagyobb jelentőséggel bíró anyaga, melynek […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

A körforgásos gazdaság célkitűzései, az építőanyagipari nyersanyagárak növekedése, valamint a betonadalékanyag-bányák kitermelési kapacitásainak végessége együtt irányítják rá a figyelmet a betonhulladék mint adalékanyag […]

A vasúti betonaljak gyártására vonatkozó szabadalom Leonhard Molltól származik még 1937-ből. Ha az akkori vasútialj-gyártási technológiát összehasonlítjuk a mai modern, nagy sebességű, informatikával teleszőtt világgal, aligha […]

2011 őszén adták át Magyarország első betonburkolatú körforgalmát Vecsésen. Az azóta eltelt időszakban több betonburkolatú körforgalom is épült, és jelenleg is zajlik egy kivitelezése Tokajban. Vajon jó döntés volt-e a […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

Az ipari létesítmények épületei körül szinte mindenhol találhatók betonutak, parkolók, kamionfordulók, rakodórámpák teherautók számára. Sok esetben ezek összterülete vetekszik az ipari csarnokok területnagyságával. A […]

Cementpép és adalékanyag keveréke alkotja a betont. Emiatt a betonszerkezetek teherbírásának jelentős hányadát adja az adalékanyag tömörsége. A szerkezetet kitöltő szilárd anyagok/ szemcsék térfogatának és a zsaluzat teljes […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

Vasbeton szerkezetek, illetve előfeszített vasbeton szerkezetek tervezése esetén az egyik fontos tényező a beton és az acélbetétek együttdolgozása. Ez a két anyag közötti tapadáson keresztül valósul meg, melyhez megfelelő […]

Manapság egyre nagyobb kihívássá válik a növekvő piaci elvárások kielégítése profitorientált gazdaságunkban. Ennek érdekében elengedhetetlen a folyamatos teljesítménynövekedés, ráadásul a szoros határidők tovább nehezítik a […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. A római kort követően […]

1. Bevezetés A betonba kevert szintetikus szálak egyik fő alkalmazása a beton korai zsugorodásából keletkező repedések kialakulásának meggátlása, ezzel a beton tartósságának növelése. A korai zsugorodások alatt a képlékeny, az […]

Földrengés legtöbbször akkor keletkezik, amikor a föld szilárd köpenyében kialakult tektonikus táblák egymáshoz képest gátolt alakváltozása következtében feszültségek halmozódnak fel, és az ezek hirtelen leépülése miatt […]

Az elsődleges (primer) ásványi nyersanyagok véges rendelkezésre állásának következtében az utóbbi évtizedektől kezdődően egyre szélesebb körben folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy a környezetkímélőbb bányászati […]

Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. Az első részben láthattuk, hogy […]

Feledés és újragondolás Cikksorozatunkban folytatjuk annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a földön a víz után a legnagyobb mennyiségben használt anyaggá vált. Az első […]

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy miért kell vasalás betonszerkezeteink többségébe, a második részben áttekintettük a betonacélok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó legfontosabb szabályokat, majd a […]

Cikkünk előző részében megismertettük az olvasókkal a 2019 novemberében megkezdett váci szennyvíztelep építésével kapcsolatos technológiát. Jelen cikkben az alkalmazott technológiák bemutatásának folytatása következik. […]

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy miért kell vasalás a betonszerkezeteink többségébe, majd a második részben áttekintettük a betonacélok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó legfontosabb szabályokat. A […]

Cikkünk előző részében megismertettük az olvasókkal a 2019 novemberében megkezdett váci szennyvíztelep építésével kapcsolatos technológiát. Jelen cikkben az alkalmazott technológiák bemutatásának folytatása következik. […]

A kezdetek Cikksorozatunkban nyomon követjük annak az izgalmas építőanyagnak a történetét, amelyet már a rómaiak is használtak, és amely mára a legfontosabb építőanyaggá, egyben a Földön a víz után a legnagyobb mennyiségben […]

Már közel egy évszázada ismert, hogy bizonyos beton adalékanyagok és az oldott alkáliák között lassan, akár évtizedekig észrevétlenül lezajló kémiai folyamatok eredményeként a betonszerkezet menthetetlenül tönkremehet. Az […]

Most, hogy már tisztáztuk, miért kell vasalás a betonszerkezeteink többségébe, vizsgáljuk meg, hogy mik a betonacélok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó legfontosabb szabályok. 305/2011/EU számú Építési […]

A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. megbízásából a Mészáros és Mészáros Kft. 2019 novemberében megkezdte a váci szennyvíztelep építését. A kivitelezéshez szükséges cementet a Duna-Dráva Cement Kft. biztosította a Váci […]

Vasbeton szerkezeteink előállításához alapanyagként minden esetben használunk cementet, adalékanyagot, vizet, valamint (lágy vagy feszített) vasalást. (A fentieken túl sokszor, de nem minden esetben különféle adalékszereket is […]

A kültéri vízszintes betonfelületek tartósságának egyik feltétele a fagyállóság. A fagykár kialakulása során a beton pórusrendszerébe jutott víz térfogatnövekedéséből adódó nyomás diffúz áramlást okoz a telítetlen […]

Egy szerkezet fagyállósága sok mindenen múlik. Nem elegendő, ha a betonösszetétel fagyálló, ezt a fagyállóságot meg kell őrizni a szerkezetbe építés és utókezelés során is. A fagyálló betonok különösen érzékenyek a […]

Ipari és logisztika létesítmények belső útjainál, kamionparkolóknál, parkolóknál, városi útpályák egyes részeinél (pl. lámpás kereszteződés előtti fékezőzónák, buszöblök), de a lakossági, irodai épületeknél is gyakran […]

A betonipar nem működhet formaleválasztó szerek nélkül. A formaleválasztó szerek feladata, hogy a betont a zsaluzatból problémamentesen ki lehessen venni. A szerek helyes kiválasztása és alkalmazása a megfelelő zsaluzattal és […]

A cikk 1. részében ismertettük, hogy a szokványos transzportbetonok nyomószilárdsága és környezeti osztályai miként változtak az elmúlt években. Jelen részben pedig a transzportbetonok konzisztenciaosztályának alakulásával […]

Noha már a rómaiak is használtak betont, ez az anyag napjainkban is folyamatosan fejlődik. Jól mutatja ezt a különböző új betontípusok megjelenése, illetve az általánosan (legnagyobb mennyiségben) használt betonok változása is. […]

Az idei nyár hosszan elhúzódó meleg időjárási körülményei közepette többször fordult elő, hogy a beton kötési folyamata alatt – az első 8-10 órában, amikor még az utókezelést meg sem lehet kezdeni – korai, ún. plasztikus […]

Tartószerkezeti megbízhatóságon a szerkezet azon képességét értjük , hogy a tervezett élettartamon belül a vele szemben támasztott tartószerkezeti követelményeket egy adott (elfogadott) valószínűséggel teljesíti. Az optimális […]

Az újrahasznosítás egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. Már az építőipar területén is sokszor találkozunk az építési-bontási hulladékok szelektív gyűjtésével, újrahasználatra való előkészítésével. Ennek egyik […]

BEVEZETÉS Az MSZ EN 206-1:2002 és MSZ 47981:2004 szabványok évtizedet meghaladó használat után a betonépítés gyakorlati tapasztalatait figyelembe véve megértek a frissítésre és módosításra mind Európában, mind […]

Közeledik a nyár, a szabadságolási szezon, de az építőipar továbbra is kimagaslóan nagy teljesítményt nyújt, tehát nyáron, a kánikulában is fognak betonozni. A betongyárak és az építőipari kapacitás kihasználtsága […]

A mérnökök és általában a műszaki szakemberek természetesnek veszik, hogy mindennek megvan a maga tűrése, toleranciája, hiszen bármennyire is nő a tudomány és a technika fejlődésével a kivitelezési pontosság, illúzió és a […]

Aki kicsit is elmélyedt már az új kötőanyagokkal kapcsolatos kutatásokban, egész biztosan találkozott olyan kifejezésekkel, mint „alkáli aktivált cementek”, „geopolimerek”, „szervetlen polimerek”, „zeocemetek” és még […]

A hideg időben történő betonozás veszélyes üzem a végtermék minőségére nézve. A harc a jó minőségi betontermékért több szakaszban mutatkozik meg. Először is meg kell kössön a beton ahhoz, hogy egyáltalán szerkezeti […]

Jelen cikk az ipari padlók méretezés cikksorozat utolsó cikke, amelyben olyan state-of-the-art méretezési módszereket mutatunk be, amelyek során a létező legfejlettebb végeselem módszereket használjuk. A méretezés a jelenlegi […]

Jelen cikksorozat az ipari padlók méretezésének módszereit mutatja be. A harmadik rész a brit TR34-es irányelv méretezéseit taglalja a legfontosabb terhelési esetekre. Ipari padlók méretezése előtt mindenképp javasolt a teljes […]

Folytatjuk a Beton újság 2017/3. számában megkezdett cikksorozatunkat az ipari padlók méretezéséről, meghatározva a főbb irányelveket, azok sajátosságait és alkalmazási lehetőségeit. 3. MÉRETEZÉSEK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI […]

Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az épületek tartószerkezeti tervezései során azok ipari padlóinak a méretezésére is. Jelenleg kevés elfogadott méretezési útmutatás van hazánkban, ami alapján gyakorló mérnökök egyszerűen […]

A KEVERŐVÍZ AKTIVÁLÁSA A víz olyan folyadék, amelynek sajátságos szerkezete van, nem egy-, hanem többkomponensű inhomogén rendszer. A vízmolekulát két hidrogén- és egy oxigénatom alkotja. Az oxigénnek hat izotópja van. A […]

Egy tervezési feladat során merült fel tervezői igényként az épületbelsőben megjelenő egyik betonfelület „újszerű” megjelenítése. Az interneten, látszóbeton témában keresgélve találtunk rá egy olyan betonfelület típusra, […]

Az utóbbi időben, amikor az energiahatékonyság nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is egyre fontosabb, a beton alkalmazási lehetőségének kérdése is mindinkább előtérbe kerül a környezetbarát megoldások […]

Az iparilag fejlett országokban a gazdaság megbízható működésében fontos szerepet játszanak az anyagvizsgálatok, melyek a minőségbiztosítás és az esetleges reklamációs ügyek kezelésének alapjául szolgálnak. Emellett az […]

A Magyar Szabványügyi Testület 2016. április 1-jén közzétette az MSZ 4798:2016 Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon szabványt, melynek […]

A MINNOTECH 2016 konferencián Spránitz Ferenc betontechnológus (Dolomit Kft.) a betonok korrózióállóságáról tartott ismertetôt, részletesebben az agresszív környezeti hatásokról, a szabványokban szereplô környezeti osztályokról, […]

A betonnal szemben állított követelmények között egyre inkább előtérbe kerül az esztétikus megjelenés, ami nem csak az ún. látszó- (vagy látvány-) betonok esetén fontos, hanem minden olyan betonfelületnél, amit nem takarunk el. […]

A 305/2011 EU rendeletben egy szemléletváltozás figyelhető meg, amely az építmények minôségét (élettartamát és használhatóságát) a beépítésre kerülő anyagok teljesítménye, teljesítőképessége alapján határozza meg. A […]

A 305/2011 EU rendeletben egy szemléletváltozás figyelhető meg, amely az építmények minőségét (élettartamát és használhatóságát) a beépítésre kerülő anyagok teljesítménye, teljesítőképessége alapján határozza meg. A […]

305/2011 EU rendeletben egy szemléletváltozás figyelhető meg, amely az építmények minőségét (élettartamát és használhatóságát) a beépítésre kerülő anyagok teljesítménye, teljesítőképessége alapján határozza meg. A […]

A betontechnológia fejlődését a folytonosan változó technológiai eljárások kidolgozása, megjelenése jellemzi. Előző cikkünkben [1] a betontechnológia fejlődését ismertettük, elsősorban az anyagok, összetevők szerinti […]

Világszerte egyre szélesebb körben alkalmaznak szálerősítésű betont. Több külföldi és hazai példa bizonyította már a szálerősítésű betonok kedvező tulajdonságait. Megfelelően megválasztott szálerősítéssel kedvezően lehet […]

Az 1980-as években fokozottan előtérbe került a jobb minőségű beton iránti kereslet, amelyet az építési, technológiai valamint a betonnal kapcsolatos esztétikai igények növekedése generált. Emiatt került sor az újabb és újabb […]

Talajon fekvő padlók tervezésénél a legbonyolultabb feladat a beton szilárdulásakor jelentkező zsugorodásra való méretezés. Még nehezebb a helyzet, ha a dilatációs távolságok nagyok – esetleg nincsenek is, mint a jelen esetben […]

Bevezetés A különböző agresszív folyadékok, gőzök vagy gázok betonkorróziót okoznak. A betonban – a tulajdonságait károsan befolyásoló – átalakulások következnek be, amelyek a szerkezet élettartamának csök kenéséhez […]