Az utóbbi 15–20 évben sok olyan irodaházat, kereskedelmi létesítményt, szállodát, társasházat, családi házat építettek, ahol mélygarázsok is vannak. Az alsó szint a vasbeton alaplemez, a többi a közbenső födémek szintjei.
A garázsszintek felületképzése a leggyakrabban műgyanta bevonat, de sok esetben cementkötésű kéregerősítő réteg, esetleg impregnálás visszacsiszolással, vagy anélkül, ritkábban csak nyersen marad a betonfelület. A statikai megfelelőségen felül a járófelületnek tartósan stabilnak, pormentesnek, takaríthatónak, kopásállónak kell lennie úgy, hogy a csúszásveszélyt (különösen nedves, lejtős felületen) is minimalizálják.
A parkolóházak legalsó szintje leggyakrabban vízzáró vasbeton alaplemez. A vízzáróság azonban sosem jelent teljes repedésmentességet és párazárást. A műgyanta bevonatok tekintetében ez azért lényeges, mert ha műgyanta bevonat készül, akkor a repedések helyén és egyéb helyen is kezelni kell a szerkezetből alulról felfelé ható páradiffúziót. A páranyomás felnyomja a bevonatot, ha nem tud rajta áthatolni a pára, ezért az alsó szintre, az alaplemezre páraáteresztő műgyantát szükséges tenni. A födémeken a páradiffúzió veszélye csekély szintű, ott viszont a födém vasbeton szerkezete természetes repedéseinek a bevonaton való áthatolása okozhat problémát, ezért ide ún. repedésáthidaló rendszereket szoktak használni.
Ezen műgyanta bevonati megoldások az utóbbi 5–10 évben terjedtek el a leginkább, azelőtt sok olyan teremgarázzsal találkoztam, ahol még külön lejtésadó aljzatbeton készült a födémeken, alatta vízszigeteléssel, hogy meggátolja a gépkocsikról lecsöpögő víz és hólé födémen való átszivárgását. Az átfolyás, átszivárgás, átcsöpögés jelentős károkat okozhat az alsóbb szinten parkoló autók karosszériájának fényezésében.
A vízszigetelés, az aljzatbeton (ami sokszor esztrichpadozat volt) azon felül, hogy növeli a födémszerkezet önsúlyát, gyengébb szilárdságú, mint a födém, a vékonysága miatt (különösen a lefolyók környékén) gyenge teherbírású, repedésérzékeny és gyakran porlékony felületű, mindezek mellett pedig hosszú kivitelezési időt igénylő és költséges megoldás. A piaci igény a gyors és költséghatékony megoldások irányába vitte az innovációs fejlődést.
Németországból, Ausztriából kerültek hazánkba a kifejezetten parkolóházakra, teremgarázsokra kidolgozott, ún. OS (Oberflächenschutzsysteme) felületvédelmi rendszerek, melyek a különböző műszaki igényekre különböző, biztonságos és tartós megoldást kínálnak. Ezen rendszerek műgyanta rétegrendek, melyeket a fent említett követelményekre speciálisan dolgoztak ki, ma már a legelterjedtebbek. A műgyantagyártók pontosan be tudják állítani a saját rendszerük anyagainak összetételét, a rétegek összhangját, a vastagságokat. Emellett pedig a kivitelezési folyamat részletes leírását is megadják a fogadófelület ellenőrzésétől, előkészítésétől, javításától a rétegek egymásra építésének technológiáján át a befejező munkálatokig.
A gyártók természetesen jól kidolgozott, kipróbált megoldásokat adnak, de ebben az esetben is vannak lehetőségek a minőségi szintek közti választásra (nem a megfelelőség, hanem a tartósság, az élettartam függvényében). Ezzel a beruházóknak lehetőségük nyílik az optimalizálásra, az ár-érték arány számukra megfelelő beállítására. Ebben az esetben is igaz, hogy a műszaki megfelelőség minimális szintjét minden megoldás biztosítja jó minőségű kivitelezés esetén. A vonatkozó szabványok, műszaki irányelvek betartása biztosítja a jó minőségű bevonat készítését. A Deutscher Ausschusses für Stahlbeton (Német Vasbeton Bizottság) által kiadott műszaki irányelv tartalmazza az OS 1–13 bevonati rendszerek technológiáját.
Mielőtt bemutatok két jellemző rendszert, kiemelem, hogy semmilyen bevonati rétegrend sem lesz tartósan ellenálló az igénybevételekkel szemben, ha nem megfelelő a fogdóaljzat ellenőrzése, javítása, előkészítése. Először meg kell győződni arról, hogy az alaplemez, a födém statikailag állékony és kellően szilárd-e. Meg kell ismerni ezen szerkezeti egységek mozgáshatárait (lehajlás, repedésmegnyílási határok stb.), a hőmérsékleti és környezeti hatásokat (kültéri vagy beltéri szerkezet, mennyire van kitéve az időjárási hatásoknak, csapadék, napsugárzás, hőmérséklet-változási határok stb.). Mindezek befolyásolják, hogy melyik bevonati rendszer alkalmas az adottságokhoz. Természetesen meg kell ismerni a várható forgalomintenzitást, hogy mekkora a parkolóház kapacitása, mennyire lesz kihasználva, a közlekedőutak, rámpák milyen intenzitásnak lesznek kitéve, mennyi a tervezett felújítási ciklus. Mindezek együttesen határozzák meg a rétegvastagságokat és az anyagválasztást. Általában három rétegből áll össze a műgyantabevonati rendszer: alapozó, közbenső és fedőrétegből, de ettől lehetnek azért eltérések, ahogy lentebb meg is jegyzem. Ma már széles körű a választék a műgyanta anyagok összetételében, abban, hogy melyik milyen szilárdságú, milyen kopásállóságú, mennyire merev, vagy éppen mennyire nyúlékony – tehát be lehet állítani az építési kémia fejlettségének megfelelően az adott igényre vonatkozó optimális anyagösszetételt, rétegrendfelépítést.
Az előkészítő munkáknál fokozott figyelmet kell fordítani a repedések javítására (aszerinti megkülönböztetéssel, hogy statikus vagy dinamikus, azaz változó megnyílású repedésekről van-e szó). A felületi hibákat, kitöredezéseket, kikagylósodásokat, az egyenetlenségeket korrigálni kell, és a felület tapadószilárdságát is szükséges ellenőrizni, illetve gyenge tapadás esetén feljavítani. Utána csak a megfelelő takarítás, por- és egyéb szennyeződésmentesítés után szabad a bevonati rendszer alapozását megkezdeni. Mindennek elmaradása, vagy a nem megfelelő minőségben elvégzett előkészítése már borítékolja a korai meghibásodást, akármilyen jó rendszert is építenénk fel.
Például az OS 11 és OS 13 rendszer a gépjárművek dinamikus terhelésének ellenáll és repedésáthidalásra is képes. Ezt a rendszert a parkolóházakban leginkább a födémekre alkalmazzák. Az OS 13 rendszerek viszonylag nagy forgalmi terhelésű beltéri körülményekhez igazodnak, az OS 11 rendszerek kültéri körülményekhez megfelelők, ezek nagyobb repedésáthidaló képességekkel rendelkeznek, hogy a hőtágulás miatti mozgásokat is fel tudják venni repedéskeletkezés nélkül. Ebben az esetben is igaz az, hogy minél merevebb egy anyag, annál kopásállóbb, de kisebb nyúlású, kisebb a repedésáthidaló képessége.
Nemcsak a teljesen szabad tetőparkoló szintek tartoznak a kültéri körülmények által meghatározott követelményszinthez, hanem a nyitott parkolók közbenső szintjei is, sőt egyes esetekben a beltéri garázsszintek is, ha például nincsenek zárható hőszigetelő kapui, ha nincs fűtve. Ebben az esetben egy mélygarázs felsőbb szintjei is ki vannak téve, legalábbis részben, a kültéri hőmérséklet-változásoknak. Az alsóbb szinteken már a földhő miatt nincs különösebben hideg télen sem. Az OS 11a rendszerek (általában 4 rétegből állnak és az UV-ellenállóképességük is nagyobb) a teljesen kültéri körülményeknek megfelelő (pl. tetőparkoló, kültéri födémek) megoldást adják meg, az OS 11b pedig a közbülső födémek követelményeihez igazodnak (általában 3 rétegből állnak), de a repedésáthidaló képességük ezeknek is megvan.
Az OS 13 rendszerek a legnagyobb mechanikai igénybevételű területekre alkalmasak a leginkább, a felhajtókra, rámpákra, ahol nagyobb a nyíró és a koptató igénybevétel, de azért a repedésáthidalási képesség is szempont (általában 3 rétegből állnak).
A parkolóházak, mélygarázzsal megépített iroda- és lakóházak stb. alaplemezei kevésbé érzékenyek az olyan alakváltozásokra, melyek nagyobb mértékben szükségessé tennék a felületi bevonat repedésáthidalási képességét, viszont a fentebb említett páradiffúzió ellen szükséges a védelem. Erre az igénybevételre dolgozták ki az OS 8 rendszereket, melyeknek páraáteresztő képességük van, hogy a páranyomást csökkentse, illetve annulálja, de mégis tartósan megfelelő kopásellenállást adjon. Ezen rendszerek általában két- vagy háromrétegűek (ez utóbbiak esztétikusabb megjelenést adnak a felületnek).
Az OS rendszerek ezen bemutatott típusain kívül egyéb alkalmazásokra még további megoldásokat is kínálnak a műgyantagyártók. A parkolók, teremgarázsok esetében még megemlítem, hogy nálunk kisebb számban építik lejtésben a parkolófelületeket, ami megnehezíti a takarítást és a gépjárművekről lefolyó, lecsepegő csapadékvíz könnyebb elfolyását a vízelvezetőkhöz. Ezek növelik a födémszerkezeten való átszivárgás esélyét és a megálló, pangó víz csökkenti a felületi bevonat élettartamát.
(fotók: Reha-Bau Kft.)