Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy miért kell vasalás a betonszerkezeteink többségébe, majd a második részben áttekintettük a betonacélok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó legfontosabb szabályokat. A harmadik részben a betonacélok származásának igazolásához, ellenőrzéséhez, illetve a termékek beazonosításához rendelkezésünkre álló lehetőségeket vesszük sorra.
Nemzeti Műszaki Értékeléssel és Teljesítmény Állandósági Tanúsítvánnyal rendelkező termékek adatbázisa
A 305/2011/EU számú Építési Termék Rendeletben (CPR) és a 275/2013 (VII.16.) számú kormányrendeletben foglaltak értelmében a forgalomba hozott termékeknek nemcsak teljesítményállandóság-értékeléssel és -igazolással kell rendelkeznie, hanem az ezen dokumentumokra vonatkozó alapvető információkat a bejelentett/kijelölt szervezeteknek elérhetővé is kell tenniük.
Magyarországon jelenleg két kijelölt szervezet jogosult betonacélra Nemzeti Műszaki Értékelés és Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány kiadására:
Cemkut Cementipari Kutató-Fejlesztő Kft. (Cemkut)
ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI)
A szervezeteknek megkeresésre tájékoztatást kell tudni adniuk a műszaki értékelésekről és tanúsítványokról. Ezt a postai, illetve telefonos megkeresésen kívül a szervezetek honlapján lehet elérni, ez utóbbit elektronikusan, időkésés nélkül, a hét minden napján a nap 24 órájában.
Ha azt szeretnénk ellenőrizni, hogy egy adott betonacélgyártó terméke (az adott időpontban) forgalomba hozható-e, illetve beépíthető-e Magyarországon, azt a Teljesítménynyilatkozaton (melyet forgalomba hozatalkor a gyártónak kell kiállítania) feltüntetett Tanúsító szerv adatbázisában lehet megtenni. Amennyiben bármelyik cég adatbázisában megtalálható az érvényes tanúsítvány, akkor a termék forgalomba hozható. Ha nem található meg, akkor vagy másik (tanúsított) gyártó termékét kell választani helyette, vagy (amennyiben rendelkezésre áll az értékelés, a helyszíni ellenőrzés, valamint a termékvizsgálatok elvégzéséhez szükséges idő) le kell folytatni erre a termékre is a teljesítményállandóság-értékelési eljárást, ahogyan azt a cikksorozat második részében bemutattuk. Emiatt különösen fontos, hogy a betonacél-forgalmazók, illetve a betonacél termékeket felhasználó gyártók (pl. betonacél-feldolgozók, előregyártott vasbeton szerkezet gyártók) a betonacél megvásárlása előtt ellenőrizzék, hogy azonnal forgalomba tudják-e hozni vagy azonnal fel tudják-e használni a terméket! Nem tanúsított termék megvásárlása és utólagos tanúsíttatása esetén azzal kell számolni, hogy legalább egy-két hónapig csak a raktárban fog állni a drágán megvásárolt betonacél termék!
Az Európai Unióban bejegyzett és Magyarországon betonacél tanúsításra kijelölt értékelő és tanúsító szervezetek által kiadott műszaki értékelések és tanúsítványok műszaki és jogi szempontból egyaránt egyenértékűek; a szervezetek dokumentációja teljeskörűen alkalmas és megfelelő a termékek jogszerű forgalomba hozatalához és beépítéséhez!
Teljesítménynyilatkozat
A gyártónak vagy forgalmazónak a beépítés, forgalmazás országának nyelvén kiállított teljesítménynyilatkozatot kell mellékelnie a betonacéltermékekhez. Ezen szerepelnie kell a gyártó azonosító adatainak, a termék azonosító adatainak, a termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszernek (TÁÉE/AVCP) (betonacélok esetében ez „1+”), a teljesítményállandóság-értékelést végző szervezet nevének és azonosítójának, a termék teljesítményének és a gyártó nyilatkozatának, miszerint a termék a fenti követelményeknek megfelel. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések esetén a teljesítménynyilatkozat meglétét minden esetben ellenőrzik, mert ez az a dokumentum, ami a végfelhasználó számára minden olyan információt tartalmaz, amiből a termék származása, ellenőrzött állapota kideríthető; valamint a betervezéshez, beépítéshez legalább egy teljesítményértéket megad. Emiatt korrekt tartalommal rendelkező teljesítménynyilatkozat megléte esetén a vevőnek valójában nincs is szüksége arra, hogy a műszaki értékelés másolatát megkapja (megkérje) a gyártótól vagy a forgalmazótól (ezt általában korábbi megszokás alapján várják el), elegendő annak meglétét és érvényességét.
Termékcímke
A betonacéltermékeket termékcímkével kell megjelölni, melyeken minimum az alábbi információknak kell szerepelniük:
A gyártó neve és elérhetősége
Adott esetben forgalmazó/importőr neve és elérhetősége (csak akkor, ha nem a gyártó kérelmezte a tanúsítást)
A termék típusa (rúd, tekercs, egyengetett szál, síkháló, rácsos tartó stb.)
A termék minősége (vagy EN 10027 szabvány szerinti jelöléssel – p. B500B –, vagy a lényeges teljesítményadatok megadásával)
A termék mérete/mennyisége (átmérő, hálóméret, tömeg, szál vagy háló darabszám stb.)
Műszaki értékelés és tanúsítvány azonosítója
CEMKUT Kft. tanúsítású termék esetén a Cemkut-cert embléma, amennyiben a gyártó feltünteti
A termékcímke – külföldi, illetve több országban forgalmazó gyártók esetén – többnyelvű vagy idegen nyelvű, továbbá tartalmaz(hat)ja több nemzet a saját igazolási rendszere keretében kibocsátott dokumentumainak azonosítóját, illetve tanúsítási emblémáját is.
ÓAM Kft. termékcímke
Celsa Huta Ostrowice sp. z.o.o. termékcímke
Példaként bemutatjuk az ÓAM Ózdi Acélművek Kft., illetve a Celsa Huta Ostrowiec sp. z.o.o. termékcímkéit.
Hengerlési azonosító
Sajnos a fenti dokumentumok megléte sem tudja 100%-os megbízhatósággal igazolni, hogy a birtokomban levő betonacél ténylegesen abból a gyárból származik-e, amelyik a dokumentumain (műszaki értékelés, tanúsítvány, teljesítménynyilatkozat, termékcímke) szerepel. Figyelmetlenség, továbbá esetenként sajnálatos módon nem korrekt üzleti hozzáállás miatt előfordul, hogy a leszállított acéltermék és a hozzá tartozó dokumentáció köszönőviszonyban sincs egymással. Figyelmetlenség esetén általában van lehetőség a dokumentáció alapján a pontos származás kiderítésére, mert rendkívül valószínűtlen, hogy a termék szállítási dokumentumai, teljesítménynyilatkozata, továbbá a termékcímke egyszerre legyen téves, úgy, hogy mindegyiken azonos legyen a téves információ. Amennyiben tévedés folytán az egyes dokumentumok között ellentmondás van, akkor a szállítóval felvéve a kapcsolatot az esetek jelentős részében könnyen orvosolható a probléma. Azonban a szándékos „hamisítás” esetében (ideértve azt az esetet is, amikor a valódi termékcímkét elvesztették, és azt tetszőleges másik termékcímkével, valamint a hozzá tartozó dokumentációval pótolták) csak egyetlen megoldás marad a termék eredetének azonosítására: a hengerlési azonosító.
A gyártók – rendszerint saját jól felfogott érdekükben – a termékeiket úgynevezett hengerlési azonosítóval látják el. A hengerlési azonosítók rendszerét nem sikerült teljesen egységesíteni, egyes nemzeti szabványokban eltérők a jelölési módok, ráadásul egységes nemzetközi adatbázis sem áll rendelkezésre. Ennek ellenére szerencsére az acéltermékek 95%-ának a hengerlési azonosítóját a DIBt német szervezet, valamint a vele kapcsolatban álló partnerek nyilvántartják és egymással megosztják. Ezek a hengerlési azonosítók az EN 10080 szabvány 10. fejezetével összhangban vannak kiadva, amelyek az alábbi kódolásból állnak: X-N, vagy X-YZ, ahol X az országkód (1-9), N vagy YZ pedig az egy vagy két számjegyű (nullát nem tartalmazó) üzemkód. Ezt a kódot a hengerlés során kb. 1-1,5 méterenként a betonacél egyik oldalán, a normál szélességű és vastagabb bordák kombinációjával állítják elő az alábbi módon:
Két vastag borda jelzi az azonosító kezdő pontját
az ezt követő normál szélességű bordák száma a következő vastag bordáig adja meg az országkódot
az országkód utáni vastag borda és a következő vastag borda közötti normál bordák száma az üzemkód (egyjegyű) vagy az üzemkód első számjegye (kétjegyű)
ha az üzemkód (első) számjegye utáni vastag bordán kívül található még további (10 bordánál közelebbi) vastag borda, akkor van második üzemkód számjegy, ami e két vastag borda közötti normál bordák száma.
Celsa Huta Ostrowice sp. z.o.o. bordák
ÓAM Kft. bordák
Példaként bemutatjuk az ÓAM Ózdi Acélművek Kft., illetve a Celsa Huta Ostrowiec sp. z.o.o. hengerlési azonosítóit.
Cikksorozatunk utolsó (záró) részében bemutatjuk az egyes európai országokban érvényes nemzeti betonacél szabványok közötti különbségeket, illetve az egyes minőségek egymásnak való megfeleltethetőségét.
